32.rész
-Még is mit Kimi?-kicsit eltolt magától hogy szemembe nézhessen.
-Mindent.-öleltem újra.
-Na jó, gyerünk beljebb.-elengedett majd becsukta maga mögött az ajtót.-Szóval akkor Niel elmondta igaz?-ült a kanapéra.
-Igaz.-hajtottam le fejemet és csak az ajtóba álltam.
Oda jött majd államnál fogva felemelte.
-Sajnálom, tudom még nem egyszerű de lépj túl rajta.
-Hiányoztál.-magam sem tudom miért törnek ilyen szavak ki a számból.
Féloldalas mosolyt vetett arcára.
-Most ez mi volt?-néztem utána a konyhába menet.
-Csak eszembe jutott milyen volt régen...-kortyolt bele innivalójába.
-Nem értem, mire gondolsz?
-Hát úgy értem változtak a dolgok. Mindenki még te is. Néha nap órákig együtt voltunk, most meg örülök ha öt percre látlak. Mikor együtt voltunk mindig velem akartál lenni, na ez sem így van most már. Emlékszem a hülyéskedéseidre, a mosolyodra.... Nekem az a Kim Hyor kell, nem pedig ez itt.-mutatott rám.
Igaza van, így hogy belegondolok már nincs Niel, na jó senkim sincs....
-Van benne valami, de reménykedem már minden más lesz.-erőltetett mosoly.
 Nem tudom hogy amióta szakítottam ChangJo-val, lett-e valakije.
-Hülye gyere ide.-jött közelebb karjait széttárva. Majd átölelt, olyan aranyos mint régen, és az izmai, na jó térj észhez Kim.
-Szeretlek.-csúszott ki a számon.
-Én is.-na jó még is jól sült el.-Vártam mikor mondod ki.-nevettünk egyszerre.
Elváltam tőle majd szemébe néztem.
-Ne nézz így zavarba hozol Kim.-mosolygott.
-Bocsi, bocsi.-fordultam el de ő visszahúzott.
-Azt nem mondtam hogy nem tetszik.-perverz mosoly csillan arcára.
Egyre közeledett az arca az enyémhez.
-Szabad lesz?-suttogta.
-Legyen?-szája az enyémhez tapadt. Még is könnyű lesz Niel-t elfelejteni.
-Késő.-mosolygott két csók között.-Menj most fürödni ramatyul nézel ki, egyedül leszek este is úgy hogy itt maradsz. Érezd otthon magad, adok pizsit.-ment a szobájába, örülök hogy mindent eltervelt így estére. Mosolyogtam mint egy bolond szót sem szólva.
Adott egy nagy pólót, ami rám nagy volt, természetesen.
-Ne menj.-csapott a fenekemre.
-Hééj!
-Bocs de csábító.-nevetett majd elment ismét a nappaliba tv-t nézni.
Megengedtem a vizet oda bent, még megnéztem könnyel teli áztatott szemeim majd levetkőztem és, beleültem a forró vízzel teli kádba. Lazultam kb. 20-25 percet. Elég jó volt, a mai nap után. Közben írtam anyának egy sms-t hogy ma itt alszok ChangJo-nál erre írt egy ennyit: ~Rendben kicsim ezt vártam, vigyázz magadra! Puszi
Anya egy mondattal lebonyolít.
Felkötöttem a hajam, felvettem a "pizsamát" és kiindultam.
-ChangJo merre vagy?-nem találtam a szobájába így hát szóltam neki.
-Kövesd a hangom, hajrá.-hangján a mosolygást hallottam.
Úgy tettem ahogy mondta majd a nappaliba beérve sok gyertyával találtam szembe magam, ami szív alakú volt és ott várt ChangJo.
-Mit műveltél?-nevettem.
-Nem tetszik.-nézett meglepődve.
-De igen, sőt nagyon.
-Gyere ide.-oda mentem hozzá és leültem mellé.
-Kérdezni szeretnék valami tőled, ÚJRA.-ezt kihangsúlyozta.
Kicsit megijedtem hogy mit akar.
Mielőtt megkérdezte volna adott egy puszit a számra.

31.rész
Szerencsére hamar elaludtam. Niels is nyomta az ágyat mert hát úgy horkolt. Fáradt lehet szegény.
Nem tudtam aludni, még eleinte eltűrtem, de utána annyira idegsítő volt.
Nem ébresztetem fel átmentem az ő szobájába.
Lehuppantam ágyába majd álomba merültem.

*Niel pov*
Örültem hogy Kim és én együtt alszunk.
Annyira várta a holnapot bár amit mondani fogok neki...... Nem nagyon akarom.
Nagy nehezen elaludtam.
Reggel még mielőtt szememet kinyitottam volna, ösztönösen magam melletti lévő helyet tapogattam meg.
Senki nem volt ott.
Gondoltam már felébred.
Kimentem a mosdóba, majd bementem a cuccomért a szobámba.
Nagy meglepetésemre Kim feküdt az ágyamba.
Mit keres itt?
4 óra múlva indul a gépem ideje felkelni.

*Kim pov*
Reggel már Niel keltett, ezek szerint előbb ébredt a keleténél.
-Jó reggelt.-ült le mellém.
-Neked is.-mosolyogtam és felültem.
-Mit keresel itt?
-Nagyon hangos voltál az éjjel így átjöttem, mert nem bírtam aludni.-mosolyogtam.
-Felkelthettél volna.-simogatta arcom.
-Nem tettem.-fogtam megkezeit.
-Na öltözz nem sokára, megyünk.-felpattantam majd bementem a ruhámért, és a fürdőbe  igyekeztem.
Izgulok a mai nap miatt.
Elkészültem hamar, majd utoljára megetettem a kutyákat.
Kimentem és hátra vettem az irányt a jószágokhoz.
De valaki megzavart.
-Psszt, Kim, beszélnünk kell.-RinRin volt az.
Megint az idegesítő dumái az agyamra mennek.
-Mond.-sétáltam unottan a kapu elé.
Majd Niel jött ki a házból.
-Kim beszélhetnénk.
-Na majd elmondja ő.-mutatott RinRin Niel felé.
Miről van szó? Kérdezem magamba.
-Vigyázz magadra, vagy is nem biztos hogy elmész már.-majd RinRin ment tovább.
Azt hittem megütöm.
-Gyere a kutyákhoz.-szóltam a srác felé.
Gyorsan oda is szökkent és maga elé fordított.
-Nehéz ezt elmondani. Tudom szemét vagyok, de.....
-Mond már!
 -De kellettél, és már nem tudom mit érzek.-a kutyakaja kiesett kezemből. Mit akar ez jelenteni?
-Aha, igen.-nagyon fájt és ez csak a mondat eleje.
-Haza fogok menni, majd visszaköltözök máshová, de itt fogok élni veled egy városba. A lényeg az hogy igazából, ChangJo-t érdemled meg, csak csináltam egy baromi nagy hibát.
-Mekkora egy szemét vagy.-néztem erősen a szemébe, közben könnyeimet küzdöttem le.-Mond csak tovább, ennél jobban már nem árthatsz.
-Sajnálom, megbeszéltem velük hogy legyenek együtt mert nekem kellettél volna. De rájöttem hogy talán még sem.
Adtam neki egy jobbost.-Jó úgy is össze vagy pakolva húzz el innen, soha többet nem akarlak látni!-ordibáltam így reggelről biztos jó lehetett a szomszédoknak.
Amennyire vártam ez az utat most úgy utálom.
-Kim de....-vágtam a mondatába.
-Semmi de takarodj innen, és vissza se gyere!-mutattam a kapu felé.
Holmijait kicipelte.
-Nem akartam ezt, hidd el.-fordult vissza.
-Aha, menj haza és ott viccelődj.-mentem be a házba, és felrontottam a szobába, anya és apa a konyhából nézett hogy mi bajom.
Becsaptam az ajtót és hevesen pakolni kezdtem kifele a bőröndből.
-Kicsim minden oké?-jött be anya.
-Nem semmi nem oké, mind végig hazudott. Utálom.-könnyeimet ezúttal nem tartottam vissza.
-Sajnálom. Hagyd, és keresd az igazit aki az utca végén lakik.-nyomott egy puszit a homlokomra majd kiment.
Mit beszél az anyám? Hihetetlen. Tudtam hogy ChangJo-ra gondol.
Felvettem egy pulcsit, majd elindultam az utcára.
-Majd jövök.-szóltam a szüleimnek.
Nem tudtam hogy hová menjek, elmentem a parkba, magányosan éreztem magam.
Elővettem a telefonom és gondolkoztam hogy írjak ChangJo-nak vagy élőbe jobb lenne oda menni.
Nem tudtam mit csináljak.
Erőt vettem magamon és írtam egy üzenetet ezzel a szöveggel:
~ Szia ChangJo!
tudnák beszélni? ˇˇ
Hamar kaptam is egy választ.
~ Persze, eljössz? Egyedül vagyok ;)
Erre nem írtam vissza, elindultam a ház felé.
Nem telt 15 percnél többe és ott is voltam mély levegőt vettem majd becsöngettem, még mindig könnyeim folytak. Ezt nem lesz könnyű olyan hamar feldolgozni.
-Szia Kim, örülök hogy itt vagy.-mosolygott ChangJo. Régen láttam jó volt újra beszélni vele.
Nem szóltam semmit csak megöleltem szorosan.
-Öhm, minden oké?-lepődött hangja volt.
-Nem semmi nem oké, sajnálom.-mondtam remegős hangon.

30.rész
-Pihennie kell most küldtek ki tőle, és így hazajöttem.-simogatta fejemet.
-Akkor majd ha hazajövünk, meglátogatjuk?-néztem a szemébe.
-Mindenképp.-majd megcsókolt.-Szeretlek te hülye.-ölelt meg.
-Ha én hülye vagyok akkor te mi vagy?-nevettem.
-Jogos.-nevetett ő is.
-Elmegyek fürödni mert nem akarok fáradtan menni az útra, alig várom.-mondtam neki majd elindultam a fürdőbe.
Mikor már majdnem oda értem az ajtóhoz Niel hátulról megfogott és betolt a fürdőbe.
-Nem tudom hogy tudok-e holnapig várni.-nyomott az ajtóhoz.
-Niel kénytelen leszel.-kacsintottam rá.
-Kimi...... valami biztatóbbra számítottam.-lépett hátrébb.
-Fürödni szeretnék ha nem bánod. És mire? Amúgy nem értelek.-elmentem még gyorsan a telómért mert mindig nálam van ha fürdök akkor is.
-Hagyjuk semmi. Jó jó megyek is.-lehajtott fejjel lépegetett az ajtó felé, azt hittem már kiment és gondoltam nyugodtan levehetem a pólóm. Rosszul hittem.
-Kérdezni akartam hogy nem akarsz velem fürödni?-nevetett az ajtóba kukucskálva.
-De egy bolond vagy.-nevetem felé.
-De nekem tetszel így is. Sőt... -perverz mosolya elég idegesítő meg kell mondjam.
-Na menj szépen ki.-nyújtottam ki a nyelvem majd magamra zártam az ajtót.
Ledobtam minden ruhám majd beültem a forró vízbe. Majd behunytam szemeim. Aztán kicsit lazultam még meg nem  zavart újra ez a jó madár.
-Kim pisilnem kell.-komolyan mint az 5 éves kisgyerek.
-Kicsi a hólyagod.-nevettem rajta.
Nem szólt semmit, gyorsan beszappanoztam magam majd leöblítettem és kiszálltam.
Magamra tekertem a törölközőt, és elfordítottam a zárban lévő kulcsot.
Érdekes módon senki nem akart benyitni mert "pisilni" kéne neki. Úgy szeretem, még ha kisfiús is.
Kimentem, a szobám felé vettem az irányt mikor Niel elkapott hátulról és a szobájába vitt.
-Most már enyém vagy.-dobott le az ágyra majd felém feküdt.
-Egy száll törölközőbe vagyok drága Daniel, szeretném ezt lecserélni a pizsamámra.
-Jó jó mindig ezt csinálod.-egymás szemébe nézve mondtuk ezeket.
-Mit? Mire gondolsz?-néztem rá kérdőn és közbe próbáltam felülni, és sikerrel is jártam.
-Hát ezt. Semmi Kim semmi.-túrt bele a hajbába.-Na menj átöltözni ne hogy még a végén meglássalak. Mert nem szabad.-nyitotta ki szoba ajtaját célozva hogy hagyjam el a helységet.
Kiléptem majd mikor csukódott be az ajtó nem hagytam.
-Niel, figyelj nem akarsz ma velem aludni?-elővettem a cuki nézésem.
-Hát nem is tudom. Még a végén más leenne úgy hogy nem.-csukta be az ajtót végleg.
Én nem értem ezt a gyereket. Holnap úgy is együtt kell aludnunk vagy ott is ezt fogja csinálni? Mert el se megyek akkor.
Bementem a szobámba és felvettem a pizsimet és befeküdtem az ágyba aztán eszembe jutott  a telefonom elment a fürdőbe érte. Visszafele kaptam egy üzenetet. ChangJo-tól.
Ez állt benne:
~ Szia Kim! 
Reménykedtem hogy még látlak mielőtt elmész, de hiába. Még mindig tudom hogy elrontottam mindent sajnálok de nagyon. Érezd jól magad és vigyázz magadra. "Saranghae ChangJo <3
Minek oda az a szív? És a szeretlek... Nem értem meg az ilyen kirohanásokat.....Nem is fogom.
Aztán még egy üzit kaptam ez is ChangJo-tól. Egy képet küldött ezzel a felirattal: ~Aludj jól! :)
Erre sem reagáltam próbáltam aludni. De kopogtak az ajtómon.
-Szerelem bejöhetek?

 -Gyere csak.-mondtam unottan.
-Ne haragudj rám. Jó?-jött oda mellém az ágyba Niel.
-Én nem tudom mi bajod, de nem akarom hogy így menjünk el.-néztem rá.
-Sajnálom jó? De én már nem tudok várni nekem kellesz Kim.-bújt oda hozzám.
-Hülye majom. Szeretlek.-adtam a szájára egy puszit.-Most már tényleg aludjunk jó? Holnap már megyünk.-izgatottan mondtam neki.
-Aludj jól szerelem.-nyomott egy puszit a homlokomra és átölelt majd lefeküdt mellém.

29.rész
-Most már elégedett vagy?-mosolyogtam felé.
-Teljesen.-önelégült mosolyát nem tudta semmi sem letörölni az arcáról.
-Apa neked mondta a holnapot?
-Már pár nappal ezelőtt csak nem tudtuk hogy te majd mit mondasz. De reménykedem hogy benne vagy.-ült le az ágyamra.
-Persze hogy benne.-ültem az ölébe.-De én fáradt vagyok, úgy hogy lefekszek aludni. Te is pihenhetnél.
-Jó rendben, értem én. Szeretlek.-majd felálltam öléből ő az ajtóm felé indult.
Nem tudtam hogy meg-e kérdezzem hogy itt alszik-e velem. De nem tettem.
Bekapcsoltam a telefonom és beindítottam rajta a zenét, és hallgattam pár számot. Majd az utolsó számot egy üzenethang választotta félbe.
A következő állt az üzenetbe, nem tudtam ki lehet az hiszen rejtett szám volt.
~Szeretlek szívem, aludj jól.Puszi:Niel <3~
 Olyan aranyos. Nem írtam neki vissza. Mosolyogtam egy jót, majd próbáltam el aludni.
De előtte kimentem wc-re majd félig nyitva volt Niel szoba ajtaja de nem láttam bent senkit.
Bementem hogy hátha takarásba van, de nem találtam ott senkit.
Nem hiszem el hogy az éj közepén elmegy és még nem is szólt. Gondoltam hogy L.joe-hoz mehetett. Vagy is reméltem, hiszen napokig nem találkoznak majd.

~reggel~
 Magamtól keltem és ami meglepőbb ennél hogy elég korán még csak hajnali 5:32 mutatott az óra.
Nem feküdtem vissza mert apa mondta hogy hétkor indulni akar, hogy több időnk legyen.
Kimentem a fürdőbe, még félálomba na és persze kómásan. Megmostam az arcom, és kimentem megetetni a kutyákat.
Niel épp akkor jött be a kapun mikor kiléptem az ajtón.
-Jó reggelt szívem!-közeledett felém, de kikerültem.
-Aha persze, jót?! Neked is.-feleltem flegmán tudatva vele az estét.
-Minden oké?-nem esett le neki.
-Teljesen.-majd a kutyákhoz mentem.
Niel vállat vont, és bement a házba.Mikor végeztem az etetéssel én is bementem és felmentem a fürdőbe fogat mosni és készülődni. Bár nem biztos hogy el akarok menni, ezek után.
Mikor beértem a fürdőbe, láttam Niel telefonját a mosógép tetején.
Na pont jó alkalom ahhoz hogy tudjam hogy hol volt. Megnéztem a hívásait. Ott nem volt semmi érdekes de az üzenetei épp ellenkezőt mutattak.
Hát kinek a neve állt ott? Nem más mint Liz.
Megnéztem az üzenetet vagy is az első mondatot.
~Sajnálom...Kimi-nek egy szót se :(( Üdv:LIZ~
Mi a *******???!!! Mikor tovább haladhattam volna az olvasással bejött Niel.
-Kim te mit csinálsz?-kapta ki telefonját a kezem közül.
Nem bírtam ki sírás nélkül hogy tehette ezt egy nappal az utazás előtt. Nem hiszem el.
-Még is miért sírsz?-vágott érthetetlen fejet.
-Mond meg inkább te! És hol voltál az este mert itthon biztos hogy nem...!-a szavak egyre hangosabban jöttek ki a számon.
-Maradj csöndbe, a szüleid felébrednek.-próbált csitítgatni.
-Maradjak csöndbe? Neked ez a legfontosabb?? Ja nem neked Liz a legfontosabb.-próbáltam az ajtó felé törni mikor elém állt.
-El kell mondanom neked valamit.-hajtotta le a fejét.
-Nekem nincs beszélni valóm veled.-épp kinyitottam nagy nehezen az ajtót mikor apa állt ott.
-Kislányom mi történik itt?-kérdezte apa tőlem, közbe a vállamat fogta.
-Majd ő elmondja.-húztam a szobámba amilyen gyorsan csak tudtam.
Na jó megint hallgatóztam egy kicsi ahogy apa és Niel beszélgetnek.
-Na fiam hallgatlak!-mondta apa azt ajtóban állva Nielnek.
-Jó, de Kimnek ne tessék szólni.
Az van hogy L.joe a haverom, nos...s-sajnálom n-nehéz ezt elmondani.-hallottam Niel hangján a síró görcsöt. De hogy jön ide L.joe????...gondolkoztam pár másodpercig majd hallgattam tovább.
-L.joe kórházban van. Este ő és Liz meg pár ismerőse elmentek valahova, de nem tudom hogy pontosan mi történt és Liz hívott hajnalba hogy L.joe kórházba került. Kim-et nem akartam ezzel terhelni, így nem mondtam neki. Tudom az sms amit kaptam kicsit félreérthető volt, de ezt azután kaptam mikor hazaindultam reggel a kórházból.
Apa egy szót se szólt csak megfogta Niel vállát.
-Akkor azt hiszem neki is el kéne egyszer mondanod. És itt lenne az ideje még meggondolja magát mindenbe.-mondta apa, majd visszament a szobájukba.
Hallottam a lépteket a szobám felé. Majd a kopogást:-Bejöhetek?
-Gyere csak.-az ablak felé fordultam és közben a könyvemet nézegettem.
-Kim mondanom kell neked valamit, ha most meghallgatsz.-szipogott Niel.
-Nem kell semmit mondanod.
-De......-kezdett volna a mondatába de belevágtam.
-Semmi de. Hallottam mindent.-összecsuktam könyvem majd oda mentem hozzá.-Sajnálok mindent. És ha akarod nem kell elmennünk holnap sem.-öleltem meg őt.
-Én sajnálom hogy nem mondtam el neked. De megyünk mindenképp, mert már holnap elvileg haza engedik. De ma nem kéne vásárolni mennünk majd holnap bepótoljuk, oké?-nézett könnyes szemeivel az én szemembe.
-Rendben.-válaszoltam és fejemet vállára hajtottam.-Mi lenne ha L.joe-hoz bemennénk?-néztem fel rá.

28.rész
Már apa és anya lent vártak minket. Leültünk az asztalhoz, majd elkezdtünk enni.
-Aztán vigyázzatok magatokra!-fogta meg anya a kezemet.
 -Nyugi anya nem lesz semmi baj!-próbáltam nyugtatni.
Niel az asztal alatt a lábamat simogatta. Hát oké, enni se tudtam.
-Na jó, nekem ennyi elég volt köszönöm a vacsit.-felálltam majd adtam anya és apa homlokára egy puszit.
-Én nem kapok?-nevette el magát Niel.
-Majd fent.-mosolyogtam és indultam a szobám felé.
Tudom nem szép dolog hallgatózni, de kíváncsi voltam hogy Niel és a szüleim milyen összhangba vannak egymással. Mert Niel anyáékkal beszélgetett, jó jel.
-Nagyon hálás vagyok hogy befogadnak, és köszönök mindent megígérem hogy vigyázok Kimire.
-Ugyan már, szívesen látunk.-mondta apa Nielnek majd hallottam hogy valaki feláll.
-Köszönöm a vacsorát is, finom volt.-majd elkezdett felém közeledni a személy.
Gyorsan felrohantam a lépcsőn. Azt hittem az én szobámba jön Niel, de láttam hogy ő a saját szobája felé veszi irányát, és bent elkezd pakolni ő is a bőröndjébe.
Visszamentem a szobámba majd még pakolgattam egy kicsit én is, de valami hang elterelte a figyelmem.
Az ablakom felől jött, valaki dobálta kővel. Nagyon okos egy ember mondhatom. 
Hát nagyon nem lepődtem meg mert hogy ChangJo volt az. Kinyitottam az ablakot és kiszóltam:
-Te normális vagy? be töröd az ablakom.-próbáltam nem hangosan beszélni.
-Jól van ne haragudj, beszélhetnénk?
-Ugyan miről? Nekem nincs kedvem veled beszélni.-fordultam volna meg mikor visszaszólt.
-Kérlek, fontos lenne!-hát ezek után még velem akar beszélni, de igazából kíváncsi voltam hogy mit akar mondani így lementem a ház elé.
-ChangJo itt vagyok lent, mit akarsz? Nem nagyon vagyok kíváncsi arra hogy milyen RinRin ágya.-jó ez lehet hogy kicsit szemétség volt. Most eszembe jutott amikor Niel és Liz.....na mindegy vissza a valóéletbe.
-Nem erről szeretnék beszéli. De ha ennyire érdekel, akkor megyek is.-majd indult a kapu felé.
-Jó oké, mond meghallgatlak.-álltam, s összekulcsoltam a kezeim.
-Lehet hogy most ezen is ki fogsz egy kicsit borulni, de meg kell ígérned hogy RinRin-t nem hibáztatod. Mert nem az ő ötlete volt. Oké?-kérdezte és megfogta közbe a kezemet.
-Térj a lényegre, mert pakolni akarok nem a ti szarjaitokat hallgatni.-kaptam ki a kezemet az övé közül.
-Jó bocs, tudom te és Niel...-túrt bele a hajába....na az van hogy nem vagyok együtt RinRin-nel.
-Akkor ez mégis mi volt?-néztem felé kérdőn.
-Tudom mindent elrontottam és így jutottam ide, de csak azért volt ez az egész hogy féltékennyé tegyelek. Na jó ez baromi hülyén hangzott. De nem jártam sikerrel. Ne haragudj.-még így is hazudik hogy utána mentem. És ezt vágja a fejemhez, igazán köszönöm.
-Hát bocs de erre nem tudom mit is mondjak..... Még én hülye elmentem a reptérre hogy megkérjelek hogy ne menj el. És erre te....Szánalmas vagy ChangJo ugye tudod?
-Té....-kezdett volna mondandójába de közbe vágtam.
-És ha most megbocsájtasz mennem kell. Majd bementem a házba, és amilyen gyorsan csak tudtam felrohantam a szobámba és magamra zártam az ajtót.
Minél hamarabb el akarok innen menni, hogy még véletlenül se lássam ezt a két jómadarat.
Gondolkozásomat egy kopogás szakította félbe.
-Hahóóó!!-egyre erősebben verték az ajtót.
-Neked is elment az eszed???-nyomtam le a kilincset.
-Miért még kinek?-nézett rám apa.
-Bocs apu, nem tudtam hogy te vagy. Csak könyvet olvasok.-na jó ez enyhe hazugság volt.
-Már be vagytok pakolva, mert nem nagyon lesz időtök holnap. Még elviszlek titeket a szomszéd városba kicsi vásárolhattok Niel-el ha van kedved persze, de tőle is megkérdezem.
-Hát még pár cucc kell a bőröndbe, de benne vagyok a holnapi dologba. Szerintem Niel is. De most lefekszem aludni Szeretlek apa.-mosolyogtam apa felé mint akinek semmi baja sincs.
-Jó éjt kislányom, én is szeretlek.-majd kiment a szobámból.
Nézegettem egy darabig ki az ablakomon, majd Niel jött a szobámba.
-Bejöhetek?-és egyre közelebb jött.
-Már bent vagy.-mosolyogtam felé.
-Kim, biztos hogy velem akarsz jönni? Jól meggondoltad magad?-oda jött és megölelt.
-Igen egészen biztos. De miért? Valami baj van?
-Nem semmi, akkor megnyugodtam. És nem tartozol nekem még valamivel?
Először nem esett le hogy miről beszél. De utána  a vacsora oda lent, és a kérdése. Bevillant.
-Ömmm, mivel is?-tettem a hülyét.
-Na jó, majd rájössz.-durcásan elfordult majd az ajtó felé lépkedett.
Visszahúztam a kezét.-Csak hülyültem de igen tudom hogy mit felejtettem el. Csokit hozni fel a szobámba.-nevettem felé. Még kicsit húztam az idegeit.
-Vicces vagy.-nézett rám egyik szemöldökét felhúzva.-Ne....-kezdett volna bele a mondatába de  közbe vágtam a csókommal.

27.rész
-Nagyon köszönöm nektek, szeretlek titeket.-mondtam a szüleim felé fordulva.
Megöleltek majd bementek ők is a bárba, és elkezdődött a buli. Jól éreztem magam ott volt a családom és a barátaim, nekem ez is nagyon sokat számított.
Még javába ment a buli, de kicsit rosszul lettem és kimentem levegőzni.
Ültem a padon, majd kijött Niel és hátulról megölelt.
-Minden rendben szerelmem?-kérdezte, és hozzá teszem soha nem hívott még így.
-Igen. Teljesen minden oké.-mosolyogtam majd a homlokomra puszit nyomott.
Ezután kijött L.Joe
-Hé Niel, magunkra hagynál Kimivel pár percre?-kérdezte.
-Persze, miért is ne? De ne nyúlj hozzá.-nevettek mind ketten.
-Minden rendben Kimi?-kérdezte mosolyogva L.Joe.
-Igen. Azt hiszem.-hajtottam le fejemet és a földet néztem.
-Mi baj? Ne légy szomorú. Hallom jó utatok lesz nemsokára. Aztán vigyázz Nielel, néha elszalad vele a ló.-nevetett L.Joe.
-Te bolond.-nevettem én is.-Nem tudom mi van most, te nagyon régóta ismered Niel-t?-kérdeztem majd közbe ránéztem.
-Igen, de miért kérdezed?
-Hát az van hogy szeretem meg minden, de még úgy magáról nem nagyon mesélt hogy volt-e már igazából ÚGY párkapcsolata.... Meg ilyenek. Tudom ez semmiség de most ezen így elgondolkoztam.
-Jajj Kim, figyu ezt tőle kéne megkérdezned, nem tőlem. Tudod hogy bírlak meg minden, de ez kettőtök ügye.
-Miért akartál velem beszélni amúgy?-kérdeztem érdeklődve.
-Ja már nem tudom.-majd felállt és visszament a bárba.
Igaza van L.Joenak.
 Én is visszamentem, majd táncoltam még egy kicsit, majd egyre kevesebben lettünk, és mindenki hazament.
Anya, Apa, Niel és én a kocsinkkal mentünk haza, mert nem tudtuk máshogy hazacipelni a sok ajándékot.
Ricky-t és C.A.P-t nem sikerült annyira megismernem, de jó fejnek tűnik mind a kettő.
Haza is értünk majd felvittem a szobámba a cuccokat amiket kaptam.
Anya és Apa kipakolták a cuccaikat, hiszen most jöttek haza, de mikor majd elmegyünk Nielékhez, ők újra úton lesznek. Hiányoznak. Túl sokat dolgoznak.
Niel pedig elment fürödni.
Beértem a szobámba ledobtam a cuccokat és lehuppantam az ágyamra. az ajtónak hátat fordítva.
Elővettem a könyvet amit Nieltől kaptam, és folytattam az olvasását.
Néhány cuccomat kikészítettem főleg a sapkáimat nagyon szeretem őket, még nagyitól kaptam mikor még élt.
 Majd arra lettem figyelmes hogy mellettem besüpped az ágy.

-Remélem tetszett a meglepetés buli.-mosolygott Niel.
-Igen köszönöm, nagyon hálás vagyok. Nem kaptam még ilyet főleg nem egy fiútól aki mondhatni alig-alig ismer még.-örömkönnyek folytak végig az arcomon. És szerinted ezt a sapit vigyem?-majd felvettem a fejemre és mosolyogtam rá mint egy őrült.
-Nekem még így is gyönyörű vagy szerelmem. Szeretlek!- megint a szerelmem, olyan aranyos.Majd ajkaink összeértek. Egyre hevesebben csókoltuk egymást majd csókunknak apa vetett véget.
-Fiatalok! Elég lesz a hotelba.-nevetett apa az ajtóban állva.
-Apa....-kínos helyzet volt, meg kell mondjam.
Niel arcán huncut mosoly volt. Gondolom a hoteles mondat miatt.
-Miért jöttél és zavartad meg ezt a csodás pillanatot?-kérdeztem.
-Vacsora van galambok.-nevetett megint majd kiment a szobámból.
-Apukád jó fej, bírom.-mosolygott Niel és folytatta csókunkat majd lementünk vacsorázni.

26.rész
-Gyönyörű vagy Kimi!Ez hozzá kell tennem.-mondta nekem Niel. -Indulhatunk?
-Köszönöm, igen azt hiszem.
-Szeretném ha megengednéd hogy bekössem a szemed, hogy ne lásd a meglepetésed, nem bánod ügye?-kérdezte mosolyogva.
-Háááát...... Na jó legyen.-majd elővette a fekete szalagot és a bekötötte a szemem.
Igazából kicsit féltem hogy hová visz, de bíztam benne.
Beültünk egy taxiba.
-Kim minden oké?-kérdezte Niel és megfogta kezemet.
-Persze, kíváncsi vagyok mit találtál ki.-mosolyogtam közben.
-Nyugi megígérem tetszeni fog, és nem fogsz csalódni. Vagy is reménykedem benne.-erre nem válaszoltam, eszembe jutott hogy anya és apa nem is írtak még egy hülye üzenetet sem. Próbáltam nem erre gondolni, de nem nagyon ment. Nem sokkal később leállt a kocsi is.
-Itt vagyunk, várj segítek.-mondta Niel és átszaladt az én felemre. Kinyitotta az ajtót, és kisegített.
-Levehetem most már?
-Igen le.-majd segített leszedni ami eltakarta a szemem.
Egy bár féleség felé vettük az irányt.
-Hölgyem.-nyitotta ki az ajtót Niel, előttem.
Csak mosolyogtam, olyan rendes velem.
-Csak mi vagyunk itt?-kérdeztem hiszen senki sem volt rajtunk kívül az épületbe.
Nem szólt semmit csak mosolygott, majd előugrott mindenki.
-Meglepetés!!!!!!-kiabálták egyszerre.
Teljesen lefagytam a látványtól: ChangJo és RinRin, L.joe és Liz és ChunJi meg két srác őket nem ismertem.
-Óóóóó srácok nagyon köszönöm!-mondtam majd bármennyire is nem akartam oda mentem mindenkihez megölelni, és megköszönni hogy eljöttek.
-Köszönöm ChunJi.-mosolyogtam felé, majd megöleltem.
-Nincsen mit Kim.-majd átadta az ajándékát, és viszonozta ölelésem.
-Köszi Liz, és neked is L.joe.-majd őket is megöleltem, bár Liz-t nem nagy kedvem volt, de azért ez rendes tőle. Ők is az ajándékokat készítették elő.
Majd jött RinRin és ChangJo. Nyugi Kim, mondtam magamnak.
-Köszi srácok rendesek vagytok.-őket is megöleltem, ha boldogok együtt hát legyen.
-Kimi, szeretnék neked bemutatni két jó barátomat. Velem jönnél egy picit?-húzott el Niel.
Még elmentünk az épület másik sarkába megtörtem a kettőnk közötti "csendet" ha mondható így, hiszen a zene a háttérbe ment meg a buli is kezdett beindulni.
-Köszönöm nagyon ezt a meglepetést. Szeretlek!-mondtam Nielnek.
-Igazán nincs mit neked bármit.-majd megcsókolt.
Körülöttünk mindenki csak hangoskodott:-"húúúúúúúúúúúh" éljen a szerelmes pár.-zavarba jöttünk mind a ketten.
Oda mentünk a két sráchoz.
-Köszi hogy eljöttetek.-mondtam nekik mosolyogva.-Kim Hyor vagyok, de csak hívjatok Kimnek vagy Kiminek.-nyújtottam kezemet feléjük.
-Örülök a szerencsének. Ricky vagyok.-mosolygott az egyik srác. Rendesnek tűnik.
-Szia Bang Min Soo vagyok, de szólíts csak C.A.P-nek.-majd kezet fogtam velük.
 -Niel gratu neked tesó.-nevetett a két "új" srác.Ő persze nem szólt semmit, ő is csak nevetett.
-Kim jut eszembe, hoztunk ám ajándékot is.-mondta Ricky, és nyújtották mind a ketten a csomagot.
-Jajj nem kellett volna, köszönöm nektek.-majd megöleltem őket is.
-Neked még van egy meglepim.-mondta Niel és húzott a kijárat felé.
-Ennél több?-nevettem.
-Igen és remélem örülni fogsz neki, mert hogy ez duplán meglepi.-kiértünk a bár elé és egy autó állt meg előttünk. Nem volt ismerős a jármű fogalmam sem volt hogy miért van ez itt.
Majd miután kiszállt belőle két ember, rájöttem. Méghozzá a két ember anya és apa volt.
Oda rohantam hozzájuk.
-Szia kislányom, boldog névnapot neked.-és egy borítékot nyújtottak felém, majd megöleltek.
-Sziasztok! Hiányoztatok.Mi ez a levél?-kérdeztem nagy szemekkel.
-Nyisd ki, megsúgom Niel ötlete volt.-kacsintott apa, majd lepacsiztak a barátommal. Azért jó látni hogy ilyen jóban vannak.
Kinyitottam a borítékot, és egy repülőjegy volt benne. Minek kéne ez nekem? kérdeztem magamba.
Niel a hátam mögé állt majd elővette az ő jegyét.
-Jössz velem hozzánk, már nem tudtam várni még a program nem vált. És jó hír hogy megyünk wellnes hotelba, a szüleim lerendezték nekünk.
Mi a ......??? most álmodom?
-Te jó ég, nagyon köszönöm nektek!!-mind a hármójukat szorosan öleltem.-Niel mond hogy csak ketten megyünk.-nevettem.
-Nyugi csak édes kettesben leszünk.-nyomott egy puszit a homlokomra.
-És ez mikorra szól?-kérdeztem meglepődve, örömkönnyeimet nem tudtam visszatartani.
-Két nap és indultok.-törölgette arcomat anya.

25.rész
Körülöttünk hemzsegett a tömeg. Közbe kellett szólnom.
-Nem mi csak barátok vagyunk!!!!-csendesítettük a tömeget, az az próbáltuk ChangJo-val együtt.
-Óóóóóóóóóóóóóó.-hangzott el az emberek szájából, majd eltávolodtak.
-Akkor tényleg elmész?-kérdeztem ChangJo-tól.
-Igazából, igen ezt terveztem. De maradok mert amúgy sem tudnék mit csinálni egy ember nélkül.-majd megölelt. Na de a másik kérdés ki az az ember? Nem kérdeztem meg tőle mert nem akartam hogy azt higgye hogy "úgy"  szeretem még őt.
Elindultam a kijárat felé. Kicsit rosszul éreztem magam. Sétáltam egy darabig egyedül, utána ChangJo is csatlakozott.
-Jól otthagytál.-mosolygott.
-Bocsi, csak kicsit rosszul érzem magam. Minél előbb haza akarok menni.
-Ja értelek, szólhattál volna! Haza kísérlek.
Nem válaszoltam erre, alig bírtam beszélni.
Még csak az utca sarkon tartottunk mikor szembe jött velünk RinRin. Próbáltam úgy menni hogy ne "ütközzünk" egybe, de ChangJo visszahúzott.
-Itt maradsz, mondanunk kell valamit.-húzta a pulcsimat.
-Engedj már el tudok magamtól is járni, nekem meg miért lenne időm pont rá?-bólintottam fejemmel RinRin felé.
-Mondjuk mert barátnők voltatok vagy vagytok!!?-vágta a fejeket ChangJo.
-Voltunk! Mi az a nagyon fontos dolog amit mondani akartok?-forgattam szemeim.
-Kim tudom hogy haragszol, de ne tedd kérlek.-könnyeit törölgette RinRin.
-Térj a lényegre!-feleltem neki.
-Az van hogy én és ChangJo........-halkult el.
-Mi együtt vagyunk! Szeretjük egymást.-folytatta ChangJo a mondatot.
Azt hittem ott esek össze, próbáltam erős maradni! Végül is ez jól jött ki mikor még annó én és ChangJo, RinRin és Niel. Most fordítva.
-Huhaaaa, oké örülök nektek. Akkor a hazakísérlésből nem lesz semmi.-feleltem majd elkezdtem hazafelé indulni.
-Szerinted nagyon kiakadt?-kérdezte RinRin ChangJo-tól. Ezt még hallottam.
De a választ már nem.
Tovább sétáltam egyedül. Nagy nehezen haza értem.
Ledobtam a cipőm átöltöztem az otthon ruhámba és eldőltem aludni, hátha csillapodik a fejfájásom és a rosszul létem.
Sikerült is elaludnom, arra keltem hogy valaki dobálja a cuccait.
Alig akartam felkelni, nem is tettem tudtam hogy Niel az.
-Jajj ne haragudj Kimi, nem tudtam hogy alszol.-nézett a kiskutya szemeivel.
-Semmi gond, már fel vagyok.-mosolyogtam felé.
-Akkor jó.-simogatta meg arcomat.-Jut eszembe hoztam neked valamit.-majd a táskájához szaladt.
-Mivel anyukád hívott hogy ma van a névnapod....-Szentég tényleg ma van a névnapom. El is felejtettem. Ez vagyok én.-gondoltam magamban.
......Így hoztam neked valamit, remélem tetszeni fog, múltkor mikor összeütköztünk láttam nálad ezt a könyvet. Ma adták ki a 2.részét.-nyújtotta az ajándékot.
 -Te jó ég!!! Nagyon Köszönöm, szeretlek.-adtam ajkára egy puszit és megöleltem.
Mellém feküdt és fejem vállára hajtottam, úgy nézegettem az új könyvem.

-Szívesen, neked mindent.-puszilta meg homlokom.
-Nem bánod ha elmegyek lezuhanyozni?-kérdeztem.
-De hogy, menj csak addig csinálok vacsit.-mindketten felpattantunk és mentünk a dolgunkra.
Nem siettem de azért nem akartam hogy Niel várjon rám.
Gyorsan lementem.
-Kész vagyok.-mosolyogtam a pizsamámban.
Niel öltönyben állt előttem.
-Hová készülsz?
-Mivel ma van a szerelmem névnapja, elviszem a kedvenc helyemre őt. Ha nem bánja.-ezt mind végig olyan "úriember" vagyok  fejjel mondta.
-Ha még egyszer így beszélsz nem megyek el veled.-nevettem felé.-De már éhes vagyok.-nyavalyogtam.
-Menj fel először is öltözz át, utána majd bekapsz valamit.-majd a lépcsőhöz vezetett. Hihetetlen hogy egész végig öltözött és kaja sincs. Felmentem elővettem egy csinos kis rucit, a hajamat feltűztem és egy kis lapos talpú cipőt húztam lábamra. Ez telt 5-6 percbe majd lementem.
Egy tincset nem tűztem fel direkt de láttam Niel szemét szurkálta.
-Szerinted melyik legyen a nyakamba?-kérdezte majd a nyakkendőkre mutatott, megfogtam az egyiket és a nyakába raktam majd megkötöttem. Közbe pont a kenyerem majszolgattam mivel valaki nem csinált kaját.