27.rész
-Nagyon köszönöm nektek, szeretlek titeket.-mondtam a szüleim felé fordulva.
Megöleltek majd bementek ők is a bárba, és elkezdődött a buli. Jól éreztem magam ott volt a családom és a barátaim, nekem ez is nagyon sokat számított.
Még javába ment a buli, de kicsit rosszul lettem és kimentem levegőzni.
Ültem a padon, majd kijött Niel és hátulról megölelt.
-Minden rendben szerelmem?-kérdezte, és hozzá teszem soha nem hívott még így.
-Igen. Teljesen minden oké.-mosolyogtam majd a homlokomra puszit nyomott.
Ezután kijött L.Joe
-Hé Niel, magunkra hagynál Kimivel pár percre?-kérdezte.
-Persze, miért is ne? De ne nyúlj hozzá.-nevettek mind ketten.
-Minden rendben Kimi?-kérdezte mosolyogva L.Joe.
-Igen. Azt hiszem.-hajtottam le fejemet és a földet néztem.
-Mi baj? Ne légy szomorú. Hallom jó utatok lesz nemsokára. Aztán vigyázz Nielel, néha elszalad vele a ló.-nevetett L.Joe.
-Te bolond.-nevettem én is.-Nem tudom mi van most, te nagyon régóta ismered Niel-t?-kérdeztem majd közbe ránéztem.
-Igen, de miért kérdezed?
-Hát az van hogy szeretem meg minden, de még úgy magáról nem nagyon mesélt hogy volt-e már igazából ÚGY párkapcsolata.... Meg ilyenek. Tudom ez semmiség de most ezen így elgondolkoztam.
-Jajj Kim, figyu ezt tőle kéne megkérdezned, nem tőlem. Tudod hogy bírlak meg minden, de ez kettőtök ügye.
-Miért akartál velem beszélni amúgy?-kérdeztem érdeklődve.
-Ja már nem tudom.-majd felállt és visszament a bárba.
Igaza van L.Joenak.
 Én is visszamentem, majd táncoltam még egy kicsit, majd egyre kevesebben lettünk, és mindenki hazament.
Anya, Apa, Niel és én a kocsinkkal mentünk haza, mert nem tudtuk máshogy hazacipelni a sok ajándékot.
Ricky-t és C.A.P-t nem sikerült annyira megismernem, de jó fejnek tűnik mind a kettő.
Haza is értünk majd felvittem a szobámba a cuccokat amiket kaptam.
Anya és Apa kipakolták a cuccaikat, hiszen most jöttek haza, de mikor majd elmegyünk Nielékhez, ők újra úton lesznek. Hiányoznak. Túl sokat dolgoznak.
Niel pedig elment fürödni.
Beértem a szobámba ledobtam a cuccokat és lehuppantam az ágyamra. az ajtónak hátat fordítva.
Elővettem a könyvet amit Nieltől kaptam, és folytattam az olvasását.
Néhány cuccomat kikészítettem főleg a sapkáimat nagyon szeretem őket, még nagyitól kaptam mikor még élt.
 Majd arra lettem figyelmes hogy mellettem besüpped az ágy.

-Remélem tetszett a meglepetés buli.-mosolygott Niel.
-Igen köszönöm, nagyon hálás vagyok. Nem kaptam még ilyet főleg nem egy fiútól aki mondhatni alig-alig ismer még.-örömkönnyek folytak végig az arcomon. És szerinted ezt a sapit vigyem?-majd felvettem a fejemre és mosolyogtam rá mint egy őrült.
-Nekem még így is gyönyörű vagy szerelmem. Szeretlek!- megint a szerelmem, olyan aranyos.Majd ajkaink összeértek. Egyre hevesebben csókoltuk egymást majd csókunknak apa vetett véget.
-Fiatalok! Elég lesz a hotelba.-nevetett apa az ajtóban állva.
-Apa....-kínos helyzet volt, meg kell mondjam.
Niel arcán huncut mosoly volt. Gondolom a hoteles mondat miatt.
-Miért jöttél és zavartad meg ezt a csodás pillanatot?-kérdeztem.
-Vacsora van galambok.-nevetett megint majd kiment a szobámból.
-Apukád jó fej, bírom.-mosolygott Niel és folytatta csókunkat majd lementünk vacsorázni.