13.rész
Elindultunk. A parkban volt egy büfé. Olyan tíz perc volt mire oda értünk. ChangJo egész úton meg se szólalt, meg se fogta a kezem.
Beszélnem kellett vele.
Mikor oda értünk a büféhez hagytuk hogy ChunJi válasszon először.
Oda léptem ChangJo mellé és suttogtam neki hogy ne hallja rajta kívül senki.
-ChangJo mi bajod van?
-Semmi ugyan mi lenne?-válaszolt flegmán.
-Ja, igen semmi? Hát nem úgy látszik.-feleltem vissza.
-Kim mi lenne?
-Na tudod kit etess a hülye dumáiddal, elegem van belőled.-ezt a mondatomat nem tudtam halkan ki mondani.
-Srácok minden oké?-kérdezte ChunJi.
-Nem nem oké, ne haragudj de most el kell mennem egyedül szeretnék lenni.-mondtam neki, és átöleltem amit viszonzott is. És kiáltott utánam.-Ha bármire szükséged van írj.
Elindultam, ki felé vettem az irányt a parkból. Ekkora szemetet még életembe nem láttam mint ChangJo, és én még szeretem is.
Nem fojtottam vissza a könnyeimet. De útközben egy hangra lettem figyelmes.
-Szia Kim. Hogy vagy?-kérdezte az a hang. Ugyan hogy lennék nem látja. Ez is hülye.
Meg fordultam és RinRin volt az. Na már csak ez hiányzott.
-Szia, mint látod, fergetegesen!
-Kim mi történt veled?-kérdezte kíváncsian.
-Semmi, nagyon is jól vagyok látod?-mosolyogtam mint aki tényleg jól van.
-Hát te tudod de itt leszek ha valamit szeretnél megosztani velem.-és ezzel elment.
Talán még is megbánta a dolgokat? Nem tudom, akkora zűr van a fejembe. Eszembe jutott mi lenne ha anyával elmennék a munkája miatt pár napra. Talán jobb lenne? Elkezdetem haza futni, de valaki megfogott hátulról. Nem tudtam ki lehet az nagyon megijedtem.
-Kim hova ilyen sietősen?-kérdezte a hang.
-Oda ahová te nem.-feleltem vissza és belerúgtam, nagyon nehezen kiszabadultam karjai közül. Vissza néztem és ChangJo volt az. Te jó ég mit csináltam.
-Neked még is mi bajod van?-kérdezte és a lábára mutatott. Ugyan is pár centis magassarkú volt rajtam nem lehetett kellemes érzés.
-Mit fogdosol, ráadásul az semmi de hogy hátulról azt hittem hogy valaki más az.-néztem rá és a lábából folyt a vér.- Figyelj ne haragudj de el megyek! Tudnod kell hiszen a barátnőd vagyok, ha még az vagyok.-könnycsepp gyűlt a szemembe.
-Elment az eszed? Jó hogy a csajom vagy te kis hülye. És még is hová mennél, maximum hozzám.-mosolygott rám.
-Tudnod kell hogy elmegyek anyáékkal a munka helyükre, ami messze van innen. És sajnálom-majd elkezdtem lépkedni a házunk felé.
-Kim várj! Könyörgöm ne hagyj itt! Nem tudok nélküled egy percet sem kibírni.-mondta és csillogott a szeme a könnytől.
-Hát te nekem nem tudsz hazudni!
-De nem értem mi bajod? Legalább gyere ide elköszönni, ennyit megérdemlek nem?-kérdezte.
Tényleg szeret ha még sír is utánam. Oda léptem hozzá átkaroltam a nyakát.
-Mondanom kell valamit,  igazából nem hagynálak itt. És eszembe se jutna elmenni. Szeretlek!
-Már megint hazudtál, tudod mi jár ezért?-nevetett.
-Igen tudom, de anyától el kell köszönnöm, ne haragudj!
-De... oké menj csak!-mondta és közben elhalkult.
Szaladtam a ház fele benyitottam de csak Niel volt a házban az az a konyhában, a nappaliban Liz ült.
-Hát ti? Anya hol van?-kérdeztem Nieltől ideges fejjel. És egyáltalán mi a jó eget keres Liz a MI kanapénkon?
-Kim anyukád már elment, de a szobádban van egy üzenet.-mondta.Felszaladtam hogy el olvassam.
Ebben is ugyanazokat írta le mint az utóbbiba, de nem mondta hogy mikor jönnek haza.
Hát mentem le hogy összedobjak valami kaját. Erre mit látnak szemeim, Niel félmeztelen fekszik Lizen......
-Te jó ég ti mit műveltek?-kérdeztem tőlük és egyből szét ugrottak.
-Kim meg tudom magyarázni!-közeledett Niel meg akarta fogni a kezem, de elhúztam.
-Te nekem ne mondj semmit! Jobb is lenne ha nem jöttél volna ide!
Ki mentem az ajtón, ~ma komolyan mindenki felhúz?~ ChangJo a kapuba állt. Annyira kiborultam hogy megint a könnyeimmel küszködtem.
-Baby minden rendben?
Még soha nem hívott így azt hozzá kell tennem.-Nem nincs nézd meg mi folyik oda bent, Niel és Liz.....-mondtam neki a fejemet a vállára hajtottam.
-Kim sajnálom nagyon hülye voltam ne haragudj!-egy hangot hallottam az ajtó felől Niel volt az.
Meg fordultam és elkezdtem ordítani vele, kicsit kiborultam.
-Te nem vagy normális, emlékszem mit mondtál!  Ekkora bunkót mint te a világon se láttam, miért nem mentél át Liz-hez biztos nagyobb a kanapé mint nálunk.
ChangJo erre elkezdett nevetni sunyiba, ezen a kanapés ügyön.
-Kim nyugodj meg, és szerintem jobb ha nálam alszol.-súgta a fülembe ChangJo.
Befutottam a házba a cuccaimért Niel az ajtóba állt mellkason ütöttem őt. Majd oda szóltam:-Köszönöm, neked! Ekkorát még RinRin-be se csalódtam!
Liz nagyon meg volt lepődve és ijedve.
-Liz te meg a másik, neked is köszönöm! Ja tenném hozzá hozz tisztítószert mert a kanapét ki súroljátok az biztos!
Elővettem egy nagyobb táskát össze szedtem pár cuccomat amire szükségem volt. Niel feljött a szobám ajtajához.
-Kim kérlek ne menj el!
-Te csak nekem ne mond meg mit csináljak. Menj szépen vár Liz.-erőltettet mosollyal mosolyogtam felé.-Most ha megbocsájtanál mennem kell.-mondtam neki.
-Kim k-kérlek....ne menj e-el...-csuklott el a hangja.
Le rohantam a lépcsőn, bevágtam az ajtót magam mögött.
-Indulhatunk?-kérdeztem ChangJo-tól.
-Kim biztos vagy ebben?-kérdezte.
-Amennyire a csajod vagyok annyira biztos vagyok ebben is!