8.rész
-Először is üljetek le!-mondtam nekik, de annyira izgultam hogy szinte remegtem, komolyan mint ha felelnék.
 -Niel ne haragudj RinRin hazudott, nagyot csalódtam az elmúlt napokban benne. Igazából kedvellek, meg tetszel is de az a nagy gond hogy ChangJo-t is kedvelem és ő is tetszik, és mivel barátok vagytok így nem akarom hogy összevesszetek rajtam. Na jó nagy nehezen kimondtam.-hát az hiszem ez ciki volt.
-De Kim nem veszünk össze én elfogadom ha ChangJo-t választod.-felelte Niel de láttam hogy nem mond igazat.
-Igen én is elfogadom ha Niel-t választanád.-ChangJo is ezt mondta, de belőle látszott hogy örülne ha a haverjának lenne barátnője.
-Szerintem ezt a témát zárjuk le!-mondtam nekik mert fogalmam sem volt hogy mit csináljak. Ezuátn egyszerre megszólaltak:-Hallgass a szívedre!
Ez így oké. Aztán megöleltem mind a kettőt.
-Na azt hiszem megyek aludni, holnap még suli meg ilyenek és most nem szeretnék elkésni.-az utóbbit kiemelve mondtam és közben Nielre néztem, ő meg csak mosolygott.
-Szia Kimi, szeretlek.-mondta ChangJo.
Mi a jó ég?? hát jó mit mondtam volna erre? de már haza is ment mert ő is sietett haza így nem tudtam neki mondani hogy én is szeretem.
Felmentem a szobámba, nagyon sokat gondolkoztam hogy melyiküket válasszam, de nem jutottam egyről a kettőre. Potyogtak a könnyeim is ha most anyu itt lenne ő biztos segítene.
Miközben gondolkoztam hogy anya még is melyiket választaná, azt éreztem hogy valaki bent van a szobámba hát igen jól sejtettem Niel volt az.
-Kim te sírsz? Mi baj van? történ valami?-csak kérdésekkel halmozott meg.
-Hát te? kopogni luxus?-mosolyogtam felé.-Figyelj Niel az a nagy gond hogy a szívemre hallgatva sem tudok dönteni.
-Jajj Kim ez nem versengés, mind a kettőnknek tetszel, magamat sem értem hogy miért nem neked mondtam el hogy mit érzek irántad, de ez a te döntésed.
-Ne haragudj, de leszeretnék feküdni majd holnap megbeszéljük. Jó éjt Niel!
-Jó éjt Kimi, és nyomott egy puszit a homlokomra.
Másnap időbe keltem fel, Niel még aludt.
Vártam rá tíz percet de nem kelt fel, úgy döntöttem felkeltem, de közben csengettek.Leszaladtam.
ChangJo állt a kapuban.
-Szia Kim, készen vagytok? Megjegyezném ma nagyon csinos vagy.-Ez de cuki tőle.
-Szia ChangJo! Köszönöm kedves vagy, ja és te is jól nézel ki. Az a nagy szitu hogy Niel még mindig alszik.
-Mit csináltatok miután elmentem?-kérdezte és közben nevetett.
-Hát az titok.-nevettem én is.-Amúgy nem tudom hogy meddig volt fent mert én már elaludtam.
-Ja értelek, és mond hallottad amit tegnap mondtam? Figyelj én tényleg érzek irántad valamit, de nem szeretném ha emiatt összetűzésbe keverednétek Nielell.
-Igen ChangJo hallottam. És az a szitu hogy döntöttem már! De nem mondom meg majd csak nap végén, a ChunJi-s találkozás után. Felszaladok Niel-t felkeltem mert még a végén elkésünk.
Ezzel elindultam, na jó hazudtam egy kicsit nem döntöttem, de ma már kénytelen vagyok választani.
-Niel éberen vagy már?-Kopogtam be az ajtón és közben a kilincset nyomtam le.
Hát se szó se hang. Olyan aranyosan aludt, de vége az édes álomnak.
-Hahó Niel ébred! húsz perc  és kezdődik a tanítás. Ezzel felpattant mint aki már fent van.-Ó szia Kimi, hogy vagy ma?-kérdezte és közben elkezdett ott előttem öltözködni.
-Hát végre hogy ébredezel. Azt hiszem most kimegyek, lent meg várunk.
Leszaladtam a lépcsőn de az egyik kutya azt a  hülye játékát a lépcsőn hagyta és belerúgtam, mindig otthagyják. Véletlen eltaláltam Changjo fejét, de szerencsére puha gumi játék volt.
-Oppsz, NE haragudj, véletlen volt mindig széthagyják a dolgaikat.
-Semmi baj.-ChangJo csak nevetett.-Nem is mondtad hogy vannak kutyák.-nézett meglepődve.
-Hát addig még Niel elkészül megmutathatom ha gondolod.-mondtam neki mosolyogva.
Ezután elindultam a kert felé, ChangJo jött utánam.
-Hát itt vannak amúgy harapnak.
-Tényleg?
-Nem!-nevettem rajta, mennyire hiszékeny, de ilyenkor olyan cuki.
-Na még át is versz tudod mi jár annak aki átver?-Na erre kíváncsi voltam.
-Nem mi jár annak? kérdeztem kíváncsian.
Maga felé fordított, és elkezdett közeledni, ezután már arra lettem figyelmes hogy az ajkain összeérnek.
-Na ez jár annak aki átver?-kérdeztem mosolyogva
-Igen ez!-mondta büszkén és megfogta a kezem.